Tegnap délelőtt az irodámban jártam, elhoztam négy szerződést, amelyeket ma reggel készen visszavittem. Edit, a titkárnőm minden egyebet kézben tart. Bevásároltam, most következik a főzés. Ma vörösboros-narancsos kacsamell várja Zsoltot polentával és császármorzsa baracklekvárral. Kacsát Zsolt távollétében süthetek, hétvégére olyan menüt szeretne, amit egyszerű elkészíteni, és kevés időt igényel a konyhában. Miért ilyet kér? Más programot tervez.
Este ő szokott később lefeküdni, de tegnap változtatott ezen. A hálószobából nyíló fürdőben, a kádban lubickoltam, ő az ágyban somolygott, amikor végeztem. Az étkező melletti tusolóban frissült fel.
– Szerinted mit kérek? – nyújtotta felém nevetve a kezét.
– Ne kérd most! Majd a pléd alatt!
– Ne szórakozz, Viki! Hányszor dugtalak meg? Ezt a plédet addig nem kapod meg! – Feltekerte, és az ölébe vette a takarót. A bugyimat várta érte cserébe. Megkapta, én pedig elfedhettem magam. – Nézd, mit teszel velem! Hozzád sem kell érnem. – Kezemet saját takarója alá vezette, ahol tapintható volt a vágya.
– Mióta nem hordasz pizsamát?
– Úgy tíz éve. Miattad vettem fel, vártam, hogy ismét megszabaduljak tőle. Óvatosan! Nem akarok még elsülni! – Az ágyékát simogattam. – Mint amikor egy porhanyós, friss sütit teszel tányérra, úgy érj hozzám! – Nem fallosza mérete volt meglepő, korábbi pasijaimhoz képest egy centi ide vagy oda nem számít. Az arca, a természetessége volt különös, mintha valóban egy rétes receptjéről beszélne. Fejét kissé hátrafeszítette, lassan lélegzett, rám bízta magát. Pápai Zsolt szép volt. Vigyázni akartam rá. – Markold meg, szépségem! Most már kellesz! – Irányított tovább, és a lihegés alapján közeledett a kielégülés felé. Amikor az utolsó ütemeknél nem a szükséges ritmust vettem fel, tenyerével átfogta a kezemet, így segített mindkettőnknek. Végigcsorgott ujjaim között. Ágyékán a bőrápolással annyit törődik, mint az örökké háromnapos borostával az arcán. Csak jelképesen meghagyott intimszőrzeten hevert a tenyerem. Zsolt csukott szemmel visszatérőben volt egy másik dimenzióból. – Töröld meg az ujjaidat! – Éjjeliszekrényéből tiszta frottír kéztörlőt adott. – Te jössz, szépségem!
– Nem!
– Ne gyerekeskedj, Viki! – Térdem felől a derekamig felhajtotta a plédet, így ült mellém. Tolakodó tekintete elől behunytam a szemem. – Kis terpesz! Kicsit nagyobb! Nyisd ki a szemed, ne bújj el! – Nem hagyott elmenekülni. Közelebb volt a masszírozáshoz, mint az izgatáshoz, amit csinált. Elálmosodtam.
– Ne haragudj, álmos vagyok! – Tiszta ciki, a nőfaló csigázna, és én ásítozom, muszáj volt bevallanom.
– Tudom. Relaxálj! – Mi a fene? Ezt akarta?
– Nehh! – Más érintett, nem az ujja. Zsolt a lábam között térdelt, és lehajolt.
– Nyugi! Finom vagy! Csak egy csók! – Valóban annyi volt, visszaült mellém, kihúzta éjjeliszekrénye fiókját.
– Mi ez? – Hűvös volt, amit rám kent.
– Síkosító! Nyugi!
– Ne! – Ujjai nem csak kívül jártak, be is csúsztatta őket.
– Nyugalom! Ne hisztizz már! Picit, hogy szokd!
– Egy hete sem vagyok itt!! – Elrúgtam magamtól, és felugrottam az ágyról.
– A büdös életbe! Taka… Feküdj vissza az ágyra! – Karomnál fogva rántott vissza. – Hisztis tyúk! Számít az idő? A pasid előtt ne szégyenlősködj!
– Nem vagy a pasim!
– Még három hétig igen, én baszlak meg naponta!
Felesleges volt a további küzdelem. Pótolta a síkosítót, de a hüvelyembe nem nyúlt többet. Most sem tudom, mi a francot bámultam kifelé nézve a vaksötét ablakon. Első orgazmusomról pusztán felajzott légzésem árulkodott. A következőnél apró remegések jelezték a férfinak és nekem is, elérte a célját.
Reggel az arcomat simogatva ébresztett.
– Magad sem ismered, egy ciklon vagy. Hétvégén ne kelljen elmennünk itthonról, egyszerű kaját találj ki, úgy vásárolj ma! Nem a konyhában lesz rád szükségem.
Tegnap azt írtam, Zsolt biztos benne, jogokat teremt magának a nők kielégítésével. Jogokat nem érdemel, de szexen túlmutató kényelmet és kényeztetést valóban megkaphatott az áldozataitól, ahogy tőlem is. Miatta néztem végig a piaci csarnok összes baromfiboltját a kacsa kiválasztásakor. Sose várt ilyen figyelmet, a főzés részleteibe nem szól bele, mégis friss, tanyasi kacsamellel szeretném meglepni. Megsütöm ma, mielőtt hazaér, holnap leves és saláta egészíti ki a választékot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése